Zöld Sorompó Egyesület honlapja

Cséry-telep

Archívum


EMLÉKEZTETŐ
Lakossági Fórum a Cséry-telepre tervezett szennyvíziszap-komposztáló üzemről
2007. november 23. 18 óra, Etalon Sportiskola





Galgóczy Zoltán képviselő köszöntötte a jelenlévő önkormányzati képviselőket, dr. Illés Zoltánt, a Fidesz környezetvédelmi politikusát, a beruházó képviselőit és a sportiskola ebédlőjét zsúfolásig megtöltő résztvevőket. Elmondta, hogy az időben továbbított meghívás ellenére Mester László polgármester más irányú elfoglaltságára hivatkozva jelezte, hogy nem tud részt venni a lakossági fórumon. Szaniszló Sándor viszont ígérte, hogy a maga részéről vállalja a részvételt, és a legjobb tudása szerint megpróbál válaszolni az esetlegesen kellemetlen kérdésekre is.

Dr. Illés Zoltán bevezetőjében leszögezte, hogy nincs előre eleve eldöntött ügy, számos példa akad arra, hogy civil összefogással gátoltak meg országos, vagy helyi jelentőségű, az ott élő lakosság élet-körülményeit rontó beruházásokat. Külön felhívta a figyelmet, hogy ne tévesszen meg senkit az, ha arra hivatkoznak, hogy bizonyos engedélyezési fázisok esetleg már lezárultak, továbbá fogadjuk kétkedéssel az eltervezett műszaki paramétereket, hiszen azok a kivitelezés, vagy a működés folyamán változhatnak és így utólag már nem lesz senki, aki a beruházásért vállalja a felelősséget. (A fórumon megtudtuk, hogy a kivitelező ebben az esetben is egy projektcég.) Kifejtette, hogy az ésszerűségnek ellentmond a szennyvíziszap szállítása, hiszen kézenfekvő lenne a teljes folyamat csepeli lezárása. Véleménye szerint a komposztálás helyett célszerűbb volna biogáz előállítása, a komposztálással nem értett egyet. Elmondta, hogy a szennyvíziszap nehézfémeket és gyógyszermaradékokat tartalmaz, és ezért nem lehet azt sem mezőgazdasági, sem rekultivációs célra felhasználni. A nehézfémeket és gyógyszermaradékokat tartalmazó végterméket veszélyes hulladéklerakóban lenne csak szabad tárolni. A helyszín-választással kapcsolatban úgy vélekedett, hogy más budapesti kerületek önkormányzatai hatékonyabban védik a lakosság érdekeit, mint a XVIII. kerületben, hiszen nem véletlen, hogy miért nem Csepelen, vagy mondjuk az I. kerületben valósul meg ez a beruházás. Bátorította a jelenlévőket, hogy alapítsanak egyesületeket, fogadjanak jó ügyvédeket és vegyék igénybe a média nyújtotta lehetőségeket.

Dr. Ambrusné Kedei Éva elmondta, hogy aláírásgyűjtés folyik a Külső Keleti körút megépítése ellen, az egyesület alapítása folyamatban van és felkérte a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésekhez.

Galgóczy Zoltán levélben feltett kérdéseket tolmácsolt a beruházó képviselőjének, melyek közül a leglényegesebb az volt, hogy miért éppen Pestlőrincen tervezik a komposztáló megépítését. Erre a beruházó képviselője természetesen nem tudott válaszolni.

Groniewski Tamás, a beruházó (Enviroduna Kft) képviselője ismertette a beruházási tervet és az engedélyezés jelenlegi fázisát (www. eloduna.hu). Elmondta, hogy a feldolgozás zárt rendszerben történik, ezért szaghatás nem várható, az engedélyek egy része áll jelenleg rendelkezésre, továbbiak az egyeztetés fázisában vannak, továbbá, hogy számításaik szerint óránként egy darab húsz tonnás kamion érkezik majd Csepelről.
A projekt egy egységet képvisel (vagyis csak minden elemének maradéktalan megvalósulása esetén lehívható az EU finanszírozás), elnevezése: Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei. Finanszírozása az EU Kohéziós Alapból történik (sikeres pályázat eredményeképpen). A projekt 2004 decemberében összesen 489.107.000 € támogatást nyert el, ebből a Cséry-telepre jutó összeg 16,200.000 €.
Az alkalmazott technológia lényege, hogy a szennyvíz tisztítása / lebontása jóindulatú baktériumokkal történik, a folyékony megtisztított szennyvíz szárazanyag tartalma 10% (lényegében ez a víztelenített szennyvíz iszap). A komposztálási eljárás végén (a fa aprítékkal történő elegyítéses/rothasztásos eljárást követően) fennmaradó folyadék a zárt rendszerű komposztáló létesítményből elpárologtatásra kerül, az iszapot pedig eladásra: rekultivációra, mezőgazdasági területeken való szétterítésre szánják, illetve egy része esetleg biogáz fejlesztéssel hasznosulhat. A biogáz fejlesztéshez szükséges infrastruktúra a Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telepen bizonyos mértékig már rendelkezésre áll.
A Cséry-telep éves komposztáló kapacitása 100.000 tonna stabilizált iszap lenne a tervek szerint. Ebből 40.000-45.000 tonna komposzt keletkezne évente. Ez naponta 200-250 tonna mennyiséget jelentene, vagyis 1 tehergépkocsi/óra forgalmat tenne szükségessé.
A Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetőjével szemben támasztott lényeges hatósági követelmény a szennyvíztisztítás során keletkező iszap kezelése - ez a környezetvédelmi engedély megadásának egyik előfeltétele.
A projekt menetrendjét a beruházó képviseletében Groniewski úr az alábbiak szerint vázolta:
2004. december - pályázati pénz elnyerése az EU Kohéziós Alapból
2006. július - civil egyeztetés
2008 - közbeszerzési eljárás kiírása / lefolytatása
? - szerződéskötés
2009 - kivitelezés

Ezek után következtek sorra a jelenlévők kérdései.

Dr. Kosaras Csabáné az ideérkező szennyvíziszap összetételéről érdeklődött, mire a beruházó képviselője közölte, hogy az előírt határértéken belül maradnak a káros anyagok.

Dr. Fodor István ismét rákérdezett az összetételre és megkérdezte azt is, igaz-e, hogy nyílt és zárt technológiára is megkérték az engedélyt?

Groniewski Tamás elmondta, hogy zárt technológiára van engedélyük.

Sipos F. Tamás nehezményezte, hogy a műszaki paraméterekről folyik a beszélgetés, ahelyett, hogy arról nyilvánítanánk véleményt, kell-e ide a komposztáló.

A jelenlévők többsége egyetértett a felvetéssel.

Dr. Horváth Tibor emlékeztetett arra, hogy a Külső Keleti Körút megépítését azzal indokolták a korábbi lakossági fórumon, hogy a Cséry-telepre érkező teherautók miatt van rá szükség. Ha óránként egy kamion érkezése várható, akkor indokolt-e egy 2x2 sávos autóút létesítése?

Kocsis János megkérdezte, hogy kinek az érdekeit szolgálja a komposztáló és a vele szoros összefüggésben lévő, nagy lakossági felháborodást kiváltó Külső Keleti Körút (KKK) megépítése, illetve konkrétan milyen előnye származna annak megépítése esetén akár a XVIII. kerületnek, akár az ott élő lakosságnak. Véleménye szerint biztosan nem a kerület lakosainak érdekeit szolgálná, ennek csak a kárát látnánk. Érdeklődött, hogy hogyan lehetséges az, hogy a kerület "vétó jogával" élve elutasította az út lakossági fórumon bemutatott módon történő megépítését, ugyanakkor a Fővárosi Főépítészi Irodán megtudtuk, hogy kerületi kezdeményezésre, a lakossági észrevételekre hivatkozva az utat átterveztették. Emlékeztetett arra, hogy az érintett lakosságnak nem a nyitott vezetéssel van problémája, hanem a nyomvonallal, azaz a korábbi lakossági fórumon résztvevők semmilyen formában nem támogatták az út megépítését. Az eredmény tehát az lett, hogy az említett Flór Ferenc utcai és Gyömrői út közötti szakaszt áttervezték és immár fedett módon, a talajszint alatt kéregben vezetne az út. Tervezik-e a létesítendő üzemet kiegészíteni biogáz-erőművel, mert ez további veszélyeket hordoz magában.

Szaniszló Sándor elmondta, hogy a kerület vezetésének csak arra van lehetősége, hogy a képviselőtestületi döntést továbbítsa a fővárosnak. A Cséry-teleppel kapcsolatban egy hasonlattal próbálta érzékeltetni a kerület lehetőségeit, amely szerint olyan helyzetben vannak, mint egy szomszéd, akinek el kell viselnie a másik szomszédot. Emlékeztetett arra, hogy a kérdéses Cséry-telep területe ma már fővárosi tulajdonban van. Arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a tegnapi képviselőtestületi ülésen népszavazás kiírásáról döntöttek / (majd egyik önkormányzati képviselőtársa kiigazítása nyomán korrigálta saját korábbi kijelentését arra, hogy népszavazás kiírását kezdeményezték egyes XVIII. kerületi képviselők a Külső Keleti Körút ügyében, és a KKK megépítése mellett!).

Lévai István Zoltán pontosításként hozzátette, hogy a Fidesz-frakció nem támogatja a népszavazási kezdeményezést, majd emlékeztette az alpolgármestert arra, hogy a képviselőtestület 2003-ban döntött a Bivalyrét fővárosnak történő átadásáról/ eladásáról és, hogy ezt Szaniszló úr megszavazta.

Dr. Fodor István felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazás kétélű dolog, hiszen ha egész Budapestnek kellene szavazni, akkor például az újpestiek nem valószínű, hogy véleményt nyilvánítanak arról, hogy mi történik itt Pestlőrincen, de a XVIII. kerületen belül távolabb lakók sem érdekeltek a részvételben. Véleménye szerint csak az érintett területen lakók között kellene megtartani a népszavazást és a Külső Keleti Körút és a Cséry-telep létesítéséről szóló döntést feltétlenül össze kellene kapcsolni.

Egy kerületben lakó hölgy megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Cséry-telepre tervezett projekt esetében egyáltalán kiadták a környezetvédelmi engedélyt. A kiválasztott helyszín közel van egyrészt a Dél-Pesti Kórházhoz, a glóriett-telepi gyermekotthonhoz, másrészt a Nagykőrösi úton található nagybani piachoz és több más olyan telephelyhez, ahol kifejezetten élelmiszerek kezelésével foglalkoznak. A komposztáló épületéből a szennyvíz iszapból visszamaradó folyadék jelentős mennyiségben kerül majd elpárologtatásra, illetve az iszapot Csepel és a Cséry-telep között szállító közúti teherforgalom jelentős környezetterhelést fog okozni önmagában is.

Dr. Illés Zoltán költőinek minősítette a kérdést és felvilágosította a jelenlévőket arról, hogy ne gondolják azt, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumban a környezetet védik. Kérte, hogy ilyen kérdéseket ne is tegyenek fel.

Egy úr az iránt érdeklődött, hogy ki fogja a lakosokat kártalanítani a "bűztelep"-közeli ingatlanaik forgalmi értékében bekövetkező csökkenés miatt? Példaként említette, hogy a Glóriett-telep azon lakásainak piaci értéke, amelyek a gyermekotthon sportpályájának közelében vannak 3-4 millió forinttal lett kevesebb.

Egy másik úr szavazásra tette fel azt a kérdést, hogy ki nem ért egyet a komposztáló Cséry-telepen történő megépítésével. Láthatólag mindenki feltette a kezét. Utána ellenpróba következett és senki nem jelentkezett arra a kérdésre, hogy ki ért egyet a létesítéssel. Mindezek alapján megállapítható, hogy a lakossági fórum résztvevői egyhangúlag elutasították a beruházást.

Koncz Enikő felkérte a képviselőket arra, hogy csatlakozzanak a lakosság kezdeményezéseihez, és elmondta, hogy a lakosság már nem tud hinni a politikusok nyilatkozatainak, azt követően, hogy a Városkép c. újság legutóbbi számában nagy szalagcím hirdette a KKK-nek a kerületi képviselőtestület általi megvétózását, holott valójában ez láthatóan nem igaz (ld. a Kocsis János által elmondottakat). Javasolta, hogy a jövőben ilyen nagy horderejű döntéseket megelőzően kérjék ki az érintett lakosság véleményét, még mielőtt az adófizetők pénzéből felesleges és költséges terveket és környezetvédelmi hatástanulmányokat készítenének, illetve engedélyezési eljárásokba bonyolódnának az érintett hatóságok. Arra is kérte a megjelenteket, hogy politikai hovatartozástól függetlenül fogadják el mindenkinek a támogatását.

Dr. Fekete József utalt arra, hogy a képviselőtestületi ülésen a lakosság véleményét egy képviselője foglalhatta össze mindössze két percben, ezért most hívta fel a figyelmet a következokre: a mai időkre jellemző az a tendencia, hogy a településeket elkerülő utakkal mentesítik a teherautó-forgalomtól. Az M0 elkészültével ez a cél teljesülni fog. Ha megépül a kerületeket összekötő körút, akkor éppen ezzel a céllal kerülünk szembe, hiszen senki nem az M0-t fogja választani és tönkreteszik a kertvárost a beáramló nehézgépjárművek. Felkérte a képviselőtestületet, hogy a lakosság érdekeit képviselje, ne pedig a kerületen kívüli vállalkozók beruházási érdekeit. Emlékeztetett arra, hogy az önkormányzati választáson egyik képviselőjelölt programjában sem szerepelt a komposztálóüzem létesítése, és kifogásolta, hogy a megválasztott képviselők így élnek egy négy évre szóló "biankó"-felhatalmazással.

Lévai István Zoltán elmondta, hogy a körút első üteméről nem tartottak lakossági fórumot, így az ott élőknek nem volt lehetőségük kifejteni véleményüket. Arról tájékoztatott, hogy 2008. januárjában tartani fognak egy ilyen egyeztetést.

Dömötör István megígérte, hogy támogatják a lakosságot.

Galgóczy Zoltán megerősítette Dömötör István ígéretét és hozzátette, hogy több fórumra is sor kerül majd az ügyben. Kérte a jelenlévőket, hogy segítsenek ebben. Megállapította, hogy lakossági fórumokon nem szokott ilyen jelentős érdeklődés lenni, majd mindenkinek megköszönte a részvételt és lezárta a találkozót.

Keresés